Hogyan alakíts ki erős Játékos – Edző kapcsolatot (17 stratégia)
Ha időt szakítasz rá, hogy meghallgasd sikeres edzők történeteit arról, hogyan érték el, hogy csapatuk magas szintre jusson, egy kifejezést biztosan újra és újra hallani fogsz:
“kapcsolatok”
Folyamatosan hallhatjuk, hogy milyen fontos, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a játékosokkal a saját csapatunkban. Ez egy nagyszerű javaslat, észrevétel természetesen… De van itt egy probléma… Senki sem mondja el, HOGYAN jussunk el onnan, hogy senkinek a nevét sem tudjuk a legelső edzésen, oda, hogy valamennyi játékos példaképként tekintsen ránk az életükben.
Ez az, amit ez a cikk pótolni próbál.
Az alábbiakban 17 olyan stratégiát mutatok, ami segít a játékos – edző kapcsolat fejlesztésében, ami akár egy életen át is tarthat és jelentősen javítani tudja a csapat esélyeit arra, hogy sikeres legyen.
Kezdjük is el:
Minden edzés, vagy mérkőzés kezdete előtt gyűjtsd magad köré a játékosokat és üdvözöld őket mosolygva, vidáman és egy rövid beszélgetéssel.
Ez néhány fontos információt ad számukra:
Fontos, hogy megértsd, ez neked kell kezdeményezni. Ami azt jelenti, hogy neked kell kezdeményezni a beszélgetést minden játékossal. Ne várj arra, hogy ők jöjjenek hozzád.
Hacsak nem alakult már ki korábban egy erős kapcsolat, a fiatal játékosok gyakran érezhetik, érzik túl ijesztőnek, hogy beszélgetést kezdeményezzenek egy felnőttel.
Nyitott, kiterjesztet személyes beszélgetések kiválóan alkalmasak arra, hogy bizalmat építsenek a játékos és az edző között. A kulcs ezekhez a beszélgetésekhez, hogy nyitott kérdéseket tegyünk fel, nem pedig eldöntendő kérdéseket. Például, ahelyett, hogy azt kérdeznéd “Jó hétvégéd volt?”, amire egy szavas válaszhoz fog vezetni, inkább kérdezd azt, hogy “Milyen volt a hétvégéd? Mit csináltál hétvégén?”.
A nyitott kérdések általában tartalmasabb, bővebb válaszokhoz vezetnek és lehetőséget teremtenek arra, hogy további kérdéseket is feltegyél.
Az, hogy megtanulod valamennyi játékosod nevét, amilyen gyorsan csak tudod, a leges legelső lépés afelé, hogy erős, hosszú távú kapcsolatot építs ki valamennyi játékossal a csapatból. Ezzel valamennyien tudni fogják, hogy mindannyian fontosak a csapatban számodra.
(Különös tekintettel, ha 12 év múlva találkozol velük, és még mindig fel tudod idézni a nevüket könnyedén.)
De ez nem mindig egyszerű, ez nehéz is lehet…
Számos edző kezd akár 2-3 új csapattal is dolgozni egy szezonban, függően az aktuális szerepétől az adott sportegyesületben. Ez rengeteg új, megjegyzendő nevet jelent minden évben.
Szerencsére vannak olyan módszerek, mint a flash kártyák és a memóriaeszközök, amelyek segítenek ebben.
A legtöbb edző nem is ismeri fel, hogy mennyire fontos, hogy mindig felkészült legyen. Nem csak jobb kosárlabda edző lehetsz összességében, azzal hogy felkészült vagy az edzésekre és mérkőzésekre, azt is bizonyítod, hogy törődsz a játékosaiddal.
„Hogyan?” – Mert látják a játékosaid, hogy a szabadidődet áldozod arra, hogy ők profitálhassanak belőle, fejlődhessenek. Ha egy darab papírral érkezel az edzésre, ami tartalmazza, hogy mikor milyen feladatokat fogtok csinálni, mennyi ideig fognak tartani az egyes haladatok és a legfontosabb tanulni valókat….
Ebből tudni fogják, hogy időt szántál rá, hogy felkészülj, értük!
Továbbá, a szülők is észre fogják venni, hogy felkészült vagy-e, vagy sem…. És majd a 10-es pontnál látni fogod, hogy bizony ez is nagyon fontos…
Egy másik hiba, amit gyakran látok, hogy az edzők elkövetnek, az az, hogy edzői stílusukat nem alakítják a csapat szintjéhez, a játékosok ambícióihoz megfelelően.
Például egy U12-es gyermek csapat edzése – ahol a gyerekek csak játszani szeretnének és élvezni a játékot –, teljesen más, mint egy top szintű U16-U18-as csapat edzése.
Rövid lista a különbségekről:
Felismerni és elfogadni a szintet, amin dolgozol, és megérteni, hogy hogyan is közelítsd meg az adott csapatot, hogyan edzd őket, nagyban segít, hogy hosszú távú erős bizalmi kapcsolatot alakíts ki a sportolóiddal.
Személyes történetek, élmények megosztása egy hihetetlenül hatásos módja, hogy kapcsolódj a csapatodhoz és, hogy inspiráld őket.
De ehhez az kell, hogy az edzők engedjék, hogy sebezhetőek legyenek.
A történetek elmesélése, megosztása lehetővé teszi, hogy a sportolóid megértsék, lássák, hogy te is egy ember vagy, sikerekkel és kudarcokkal együtt, és megmutatja nekik, hogy egyszer te is voltál az ő cipőjükben, hasonló álmokkal és félelmekkel.
Vigyázz, nehogy folyamatosan a múltbeli sikereiddel kérkedj. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, a kudarcaidról, hibáidról is beszélned kell.
Magyarázd el, hogy a játékosaid mit tanulhatnak a te korábbi hibáidból.
„Az emberek közti kapcsolatról szól az egész. El kell érned, hogy érezzék, törődsz velük.” Gregg Popovich
Ahhoz, hogy hosszú távú kapcsolatot alakíts ki a játékosaiddal, meg kell ismerned őket a kosárlabda pályán kívül is. Ez jelentheti a következőket:
Természetesen nem kell ezekre direktben rákérdezned, de keresned kell a válaszokat. Például, ha meg akarod tudni mi motiválja őket, ezt megtudhatod, ha beszélgetsz velük az iskoláról, családjukról, ha eléggé figyelsz.
Ezek az információk segíteni fognak, hogy megtaláld a legjobb utat, hogyan edzd őket, és segíteni fog, hogy mélyebb kapcsolatot alakíthass ki velük.
Számos kosárlabda edző túlzottan is csak a csapat 2-3 legjobb játékosára fúkuszál. 90%-a az energiájuknak erre a pár játékosra megy el, mert bennük látják a legjobb lehetőséget, hogy a kosárlabda világában boldoguljanak (ösztöndíjak, profi karrier stb)
Ez nem jó!
Minden edzőnek legalább annyit kellene foglalkoznia a leggyengébb játékosokkal is, mint amennyit a legjobb, legponterősebb játékosokra fordítanak. Fontos, hogy valamennyi játékos értse és érezze, hogy mindannyian nélkülözhetetlen összetevői a csapat sikereinek.
A kosárlabda edzők mintaképek, akár akarják ezt a felelősséget, akár nem. A játékosaid minden mozdulatodat figyelni fogják. És nehezen fognak tudni megbízni benned és tisztelni, ha te nem úgy viselkedsz, ahogyan azt elvárod tőlük.
Például, számos edző hangoztatja a fontosságát, hogy kontrolláljuk az érzéseinket a mérkőzéseken:
Ez mind nagyon fontos. Bizony számos edző, aki ezeket mondja, láthatjuk hogy fel-le ugrál az oldalvonal mellett, ugrálva, a játékvezetőkkel vitatkozva egy-egy téves ítélet miatt.
Viselkedj úgy, ahogy azt a játékosaidtól is elvárod.
Egy másik módja, hogy javítsd, fejleszd a kapcsolatot a játékosaiddal, hogy kapcsolatot teremtesz a szüleikkel. Meg fogsz lepődni, hogy a szülők véleménye az edzőről mennyire tudja befolyásolni a gyerekeket.
Ha a szülők nem bíznak meg benned, jó eséllyel a gyerekek sem fognak.
Ha a szülők kedvelnek, valószínűleg a gyerek is.
Ez kezdődik azzal, hogy bemutatkozol a szezon elején, megtanulod a nevüket, barátságos beszélgetéseket kezdeményezel velük a mérkőzéseken, edzéseken, felkészült és szervezett vagy, tisztán, nyíltan kommunikálsz a szezon során stb.
Nagyon fontos, hogy a szülők elfogadását megszerezd.
Minden kosárlabda edzőnek „nyitott ajtót” politikát kell folytatnia a szezon során. „Mit jelent ez?”: A „nyitott ajtó” politika azt jelenti, hogy mind a sportolóknak, mind a szülőknek érezniük kell, hogy nyitott vagy megbeszélni bármilyen problémát, fenntartást, félelmet, ami felmerül bennük. Ezek a témák lehetnek:
Azzal, hogy lehetőséget teremtesz rá, bátorítod őket, hogy a felmerülő problémákat nyíltan megbeszéljék veled, hozzád forduljanak ha kérdésük van, ezzel megelőzheted a bennük lévő növekvő frusztrációt, haragot, ami sokkal nagyobb problémákhoz vezethet.
Meg fogod látni, egy rövid beszélgetés a problémák 99%-t megoldja.
A játékosok imádják, ha észreveszed a kemény munkát és fejlődést amit elértek.
Ez az, amiért minden edzőt arra bíztatok, hogy mindig keresse, hogy mit csinálnak jól a játékosai és azt tegyék is szóvá, jutalmazzák.
Például, ha arra bíztatod a csapatot, hogy minél gyorsabban érjenek vissza védekezésben, és ha az egyik gyerek mindig első, leggyorsabban sprintel vissza a labdabirtoklás váltásoknál…
Tedd egyértelművé, hogy észrevetted, és bátorítsd, hogy továbbra is csinálja így.
Bonúsz pont, ha a csapat előtt is kiemeled és megdicséred, ezzel inspirálva a többieket is, hogy hasonlóan cselekedjenek.
Néhány edző nagyon lerontja a lehetőségét annak, hogy bizalmi kapcsolatot alakítson ki a játékosaival, csak amiatt, hogy nagyon rosszul ad visszajelzést nekik.
A játékosok nem szeretik azokat az edzőket, akik csak kiabálnak velük, kritizálják őket, elvárva hogy fejlődjenek.
Tudni, hogyan adj visszajelzést az nagyon fontos. A javaslatom, hogy használd a „visszajelzés szendvicset”. Ez tartalmazza az elismeréseket a kritika körül, ezzel érezteted a játékossal, hogy értékeled a fejlődését, és amit jól csinál, de még mindig van lehetőség fejlődésre.
(Elismerés – Kritika – Elismerés)
Például:
Ahelyett, hogy azt mondanád: „ Johnny dobd már be azt a nyamvadt labdát legközelebb”.
Mond azt: „Jonny, jól helyezkedtél az utolsó lehetőségnél, de rá kell dobnod egyből, amint helyzetbe kerülsz, amikor megkapod a labdát. Ne legyél bizonytalan, te egy jó dobó vagy.”
Az egyik legfontosabb feladata egy edzőnek, hogy rávilágítson a hibákra. Ha egy játékos az edzésen minden alkalommal lépés hibával indul, fontos, hogy rávilágítsunk a hibára, hogy a mérkőzésen ne forduljon elő.
De erre van egy jó és egy rossz megoldás is.
A rossz megoldás, hogy reflexből a csapat előtt kellemetlen helyzetbe hozzuk:
„Áll mindenki. Johnny, hogyan jussunk fel a támadáshoz, ha még csak labdát sem tudsz vezetni a pályán anélkül, hogy egy hülye szabálytalanságot csinálnál?”
A játékos, aki ezt a visszajelzést kapja, nem lesz érdekelt abban, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítson ki az edzővel. A jó megoldás szerintem, hogy kövessük az alábbi tanácsot:
„Dícsérj látványosan, kritizálj halkan” – Don Meyer
Ha egy játékos újra és újra ugyanazt a hibát követi el, jobb megoldás odahívni az oldalvonalhoz és privát beszélgetésben elmagyarázni neki, mint mindenki előtt példát statuálni vele.
Ehhez nem is kell semmit hozzáfűzni, de….
Sose hazudj a játékosaidnak. Minőségi játékos – edző kapcsolat nem épülhet hazugságokra. A kosárlabda edző esetében ez sokszor téved, indokolatlan dicséretben jelenik meg.
Az indokolatlan dicséret nehézzé teszi eldönteni a játékosok számára, hogy mikor vagy őszinte, és mikor mondod csak azért, hogy kicsit jobban érezze magát.
Ami abba a kellemetlen helyzetbe hozza a játékost, hogy nem tud megbízni a szavadban. 100%-osan biztosnak kell lenniük abban mindig őszinte vagy amikor dicsérsz, vagy kritizálsz.
Fontos statisztika az NCAA-ből: mindössze 0,02-0,03%-a a játékosoknak kerül az NBA-be, vagy a WNBA-ba.
Ezért nagyon fontos, hogy a játékosok olyat tanuljanak sport pályafutásuk alatt, amit egész életükben, sportolói pályafutásuk alatt is hasznosítani tudjanak.
Alább néhány példa, amiket az én edzőm tanított nekem:
A játékosok az adott helyzetben talán nem is ismerik fel ennek jelentőségét (biztos vagyok bennem hogy nem ismerik fel), de életük során később ráismernek majd ezek jelentőségére, és értékelni fogják azokat az edzőket, akik erre tanították őket.
Néhány héttel ezelőtt számos embernek feltettem az alábbi kérdést:
„Gondolj vissza az edzőidre, akikkel mély kapcsolat alakult ki a játék éveid alatt, emlékszel, mit tettek, hogy a kapcsolatot fejlesszék?”
Szinte valamennyi edző, aki válaszolt erre a kérdésre, megemlítette, hogy az adott edző magas elvárásokat támasztott feléjük és nem féltek számon kérni.
Egyetértek.
Míg néhány esetben visszahúzodást észlelhetsz (a legtöbb gyerek nincs hozzászokva), valamennyi játékos meg fogja érteni, hogy a magas elvárások jobb játékost faragnak belőle hosszútávon.
De ne felejtsd el…
Az elvárásaid minden játékos esetében különbözőek kellenek legyenek. Ők nem egyformák, az elvárás, amit a vállukra teszel sem lehet egyforma. Minden játékos másban tehetséges, mások a képességei, lehetőségei.
Mindenki számára meg kell értened, hogy mik a lehetőségei, képességei, mielőtt magasabbra helyezed a lécet, így valamennyien komfortosan érezhetik magukat vele.
Bíztasd őket arra, hogy lépjenek ki a komfort zónájukból, és fejlődjenek.
Összefoglalás:
Minden edzőnek eltökéltnek kell lennie, hogy fejlessz kapcsolatát valamennyi játékosával a csapatban. Ez megkönnyíti a munkát velük. Ez javítani fogja a kosárlabda pályán nyújtott teljesítményüket. Valamint lehetőséget biztosít, hogy hatással legyél az életükre a kosárlabda pályán kívül is.
Ez egy igazán „win/win” szituációnak hangzik számomra.
Forrás: https://www.basketballforcoaches.com/developing-relationships/